Mond csak

Változás

A dolgok folyamatosan változnak, akár tetszik ez nekünk, akár nem. Két éve nem használtam már ezt a blogoldalt, mert úgy gondoltam, hogy a K...

2018. november 24., szombat

Mágnes - gondolatok a végzetes vonzerőről


Kunhalmi Ágnes. Mágnes. Forrás: kapcsolat.hu
Mágnes ifjú korában (bár még ma sem idős) Ágnes volt. Ám Csermanek (alias Kádár) János utódpártjának  az  jutott eszébe, hogy Ágnesből adottságai alapján könnyedén lehetne mágnest faragni. Mágnest, aki vonzza a választókat. Mágnesünk ehhez megfelelő muníciókkal rendelkezik, hiszen színésznőnek készült és ez a politika hazugságokkal tarkított mezején hasznos lehet, ha ő maga vagy pártja próbál meg valahol egy bűzölgő halmot elhelyezni.  Azt, hogy saját magának diplomát hazudott, vagy azt, hogy bérletet hamisított, nevezhetjük ennek fényében egyszerű helyzetgyakorlatnak. Mágnes amúgy aránylag jó megjelenésű, így a felületes szavazók könnyedén a lépére csalhatók. Az, hogy képes lendületesen beszélni bármiről, szinte alap annak, aki Lélegeztető gép Ildikó néni nyomdokaiba akar lépni.
Mágnesünk a számmisztikában is járatos, hiszen egy csatornakapcsolgatás közben elkapott mondatában azt mondja, a helyére kell tenni 56-ot. Erre persze csak következtetek, de iskolai tanulmányaim alapján úgy tudom, a számegyenesen 56 pontosan az 55 és az 57 között van félúton. Nekem még szavalnom kellett a szorzótáblát, ott az 56 a 7x8-nak vagy a 8x7-nek az eredménye. A történelmi 56-ra mégsem gondolhatok, hiszen Mágnes nem történész, így marad az általa említett 56, számmisztikai fejtegetés. Rákeresek hát a neten, és egy furcsa, de talán ideillő megoldást találok:
Az 56-os, mint a „szerencse kereke”, a felemelkedés és a hanyatlás száma. Jelentése lehet pozitív és negatív, jó és rossz, jelenthet hírnevet, de bukást is. Kétségtelen, hogy ez a szám kizárólag szélsőséget képvisel, nem ismer középutat. 56-os ember nagy hibája, hogy nehezen realizálja az erőpotenciálját, ennek következtében frusztrálttá, csalódottá válhat, mert úgy érzi, vágyait, elképzeléseit nem tudja valóra váltani, ebből adódó kisebbségi érzéseit nagyképű viselkedéssel próbálja palástolni, pedig ha nem hagyja el magát, tervei megvalósulhatnak.
Ezt én megpróbáltam lefordítani: ha szép vagy, de nem annyira, hogy modell legyél, ha ambiciózus vagy, de nem eléggé ahhoz, hogy elvégezz egy egyetemet, ha komika lennél legszívesebben, de nem vesznek fel színésznek, ám folyamatosan tudsz mellébeszélni, akkor jelentkezz az utódpártba, és ha a haza nem is, de a karriered fényre derül.
Ezzel a kis kitérővel érkeztünk meg valódi témánkhoz, a vonzerőhöz, ahhoz a végzetes valamihez, ami néha megmagyarázhatatlan érzelmeket kelt az emberben. Amennyiben túllendülünk a Rómeó és Júlián, valamint Ödipusz történetén, s egyéb tiltott vonzalmakon, akkor is megdöbbenve állhatunk, ha látjuk a koncerteken sikoltozókat. Ám még ennél is perverzebb, ha politikust látunk a kelleténél lelkesebben megéljenezi, itt most a diktatúrák kényszer üdvrivalgásait nem tárgyaljuk.
Tehát áll x vagy éppen y egy lakossági fórumon és a közönségből sokan, láthatóan el vannak ájulva tőle, pedig nem is szép, nem is okos, nem is művelt, sőt kimondottan nagy marhaságokat beszél, ám mindig van egy csoport, melynek tagjai megőrülnek érte.
Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy az emberben, mindenkiben ott a vágy, hogy kiemelkedjen és az éppen beszélő ezt a lehetőséget testesíti meg számára, hiszen az illető csúnyább is, butább is, mint ő, oszt lám, mégis. A másik indíték, hogy az ember alapvetően, mondhatni zsigerileg képes a behódolásra, ez a képesség teszi alkalmassá arra, hogy nagy csoportokat, társadalmakat hozzon létre, mert a közös cél, a fennmaradás mindig fontosabb, mint az, hogy éppen ki a vezető.
Azt, hogy ez a megmagyarázhatatlan vonzerő néha mennyire veszélyes, naponta tapasztalhatjuk, gondoljunk csak arra, hogy Frau Merkel miként lehetett Európa gazdaságilag legerősebb államának a vezetője, és mennyi bajnak kellett történnie, hogy ez a felfoghatatlan vonzalom lanyhulni kezdjen irányában.
Itt vagyunk most, csak az utóbbi években rengeteg tapasztalatot gyűjthettünk a kritikátlan vonzalom okozta bajokról, és mégis vannak és mindig is lesznek, akik hajlandóak tapsolni valakinek, akiről talán ott a lelkük legmélyén tudják, hogy nem érdemli meg.
A világunk veszni fog, s egy megmagyarázhatatlan erő taszítja sírba, egy tévedés, melyben az Ágnesek mágnessé, a tolvajok mágnássá változhatnak

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése